Clarie's things

December 24.-e volt, Szenteste. A glob�lis felmeleged�s, vagy csak az id�j�r�s h�bortja miatt, de m�r �vek �ta nem volt feh�r a kar�csony. Az utakat nem h�, hanem s�r �s n�mi kavics bor�totta, a f�k �s a bokrok nem roskadtak �ssze a h�kupac alatt, ink�bb tov�bb �lvezt�k azt a maroknyi napf�nyt, ami a t�l be�llt�val m�g �tsz�k�tt a F�ldre. Minden kopasz volt, egyetlen egy lev�l sem volt a f�kon, egyed�l csak az �r�kz�ldek tartott�k az emberekben a rem�nyt. Azt a rem�nyt, amit n�h�nyan k�nnak, m�sok k�telynek, a marad�k pedig csod�nak �t�lt.

�m ahogy az �vek sor�n a k�rnyezet, �gy az emberek is v�ltoztak. Levetett�k magukr�l a kar�csony �nnep�nek igazi �rtelm�t, �s el�t�rbe helyezt�k az aj�nd�kokat, a takar�t�st, �s a rohan�st. Akaratuk ellen�re v�ltak robotokk�, akik �jt nappall� t�ve pr�b�ltak megfelelni a mondva csin�lt elv�r�saiknak, miszerint kar�csony �nnep�n egy porcica sem lehet a szekr�ny alatt, egy p�kh�l� sem �ktelenkedhet a sarokban, �s egyetlen egy mosatlan fel�let sem lehet a padl�n, avagy mindennek csillognia, villognia kell. Mondhatni az eg�sz vil�g �gy fogta fel a kar�csonyi nagytakar�t�st, mintha a J�zuska, vagy ak�r az eg�sz Szent Csal�d egy h�tig vend�geskedne mindenkin�l, �s ahol kosz van, ott csak a pokolra juthatnak az emberek.

Szomor� tapasztalat, de az aj�nd�kok �rt�ke, min�s�ge �s mennyis�ge kezdi �tvenni az emberek felett a hatalmat, ezzel h�tt�rbe szor�tva a kar�csony igazi l�nyeg�t, a szeretetet �s a csal�dot. Mert manaps�g m�sr�l sem hallani, csak arr�l, hogy a szomsz�d l�ny milyen j� aj�nd�kot kapott, esetlegesen a leg�jabb �s legmen�bb okos telefont, m�g m�s a vacsor��rt is k�zd, hogy a kev�ske p�nz�b�l valami diz�jnosabbat var�zsoljon az asztalra.

Ezekkel a gondolatokkal m�szk�lt a kivil�g�tott utc�n egy fiatal l�ny. Ez a fiatal l�ny el�g esetlen�l n�zett ki, csak egy nagyobb, r�gif�le kab�tka volt rajta, ami helyenk�nt lyukas is volt, �s egy v�konyka bakancs, amit m�g sz�let�snapj�ra kapott. Arc�ra h�pelyhek tapadtak, fekete hajtincseit jeges sz�l f�jdog�lta. K�k szemei mintha megfagytak volna, �gy f�r�dtak a feh�r t�jba. �gy s�t�lt fel s al� a kihalt v�rosban. Kicsit pontos�tva, a v�ros nem is volt kihalt, egyszer�en mindenki csak a h�z�ban, a csal�dj�val t�lt�tte az �nnepeket.

Ennek a fiatal, tizen�ves l�nynak nem volt csal�dja, ami�ta csak az esz�t tudja, egy �rvah�zban �l, ahol minden l�tez� m�d pr�b�lj�k k�rp�tolni �t a sz�lei elveszt�se miatt. Ez a fiatal l�ny soha nem l�tta a sz�leit, m�g egy kifakult k�p sincs r�luk. Most, hogy kicsit id�sebb lett elhat�rozta, hogy �r�met keres mag�nak ezen a napon, Szenteste. M�r �vek �ta csak a megszokott �rvah�zi l�gk�rben tartott�k meg a szer�nyes �nnep�ket, ami mind�ssze abb�l �llt, hogy mindenki kapott egy b�gre kaka�t �s egy szeletet a bejglib�l. Kev�s volt, sokan voltak, de el�g volt. Eddig.

T�rt�net�nk f�szerepl�je elhat�rozta, hogy megkeresi mag�nak azt a bizonyos Kar�csonyi Csod�t, amir�l m�r oly sok sz�pet hallott, ha m�shonnan nem is, a k�nyvekb�l, amiket kiskor�ban olvasott. �ll�t�sa szerint � m�r bej�rta a vil�got, Afrik�t�l kezdve Oroszorsz�gon �t m�g Kanad�ban is megfordult, m�gsem tette ki a l�b�t az �rvah�z falain k�v�lre (az iskol�t lesz�m�tva). �s hogy m�gis mit csin�lt ez az �rva, mag�ra maradt kisl�ny, aminek k�vetkezt�ben � beutazhatta a vil�got? Olvasott. Volt m�r vesz�lyes t�zharcban, �lt m�r t�l egy lakatlan szigeten, szel�d�tett m�r meg egy hipogriffet, �s m�g sorolhatn�nk.

Most m�gis az volt a legfontosabb k�rd�s, hogy mi is az a Kar�csonyi Csoda? Hol, merre kell azt keresni? Ezek a k�rd�sek kavarogtak a le�nyz�nk fej�ben is, amikor ben�zett egy bolt kirakat�nak ablak�n, �s csod�lkozva figyelte a ruh�kat, a j�t�kokat, de legink�bb a d�szeket. Egy ilyen m�r-m�r feln�ttnek sz�m�t� l�nynak nem a j�t�kok, hanem a kar�csonyi hangulat volt �mulatba ejt�. Soha nem l�tott m�g ennyi sz�nt, ennyi �g�sort egy helyen, ennyif�le kar�csonyfad�szt, s emiatt a l�tv�ny miatt az � sz�ve is megtelt melegs�ggel ezen a hideg t�li �jszak�n. Azt az�rt l�ssuk be, hogy sokkal k�lt�ibb �s fest�ibb lenne ez a t�rt�net, ha h�szcentis h� �s szemerk�l� h�es�s f�szerezn� meg az elk�pzelteket, de valljuk be, mi a val�s�gban �l�nk, ahogyan ez a l�ny is.

Ahogy tov�bb�llt meg�rezte egy nyitott ablakon kisz�r�d� kar�csonyi vacsora m�mor�t� illat�t, s p�r m�sodperc gondolkod�s ut�n r�j�tt, hogy egy minden bizonnyal finom hal�szl�r�l �s r�ntott halr�l van sz�. A ny�l �sszegy�lt a sz�j�ban, nagyon ritk�n volt alkalma arra, hogy ilyen jelleg� fog�sokat vacsor�zhasson. K�zelebb l�pett az ablakhoz, hogy jobban szem�gyre vegye az asztalt, �m akkor a tekintet�vel nem a felszolg�lt �teleket, hanem a sarokban �ll� kar�csonyf�t f�rk�szte.

Amolyan var�zslatos jellege volt az eg�sznek, ahogy bent �gett a sok gyertya, vil�g�tottak a kar�csonyf�n az �g�sorok, s mindek�zben a var�zs k�zben a csal�d b�k�sen fogyasztotta a val�sz�n�leg mennyei vacsor�t. Ami a kar�csonyf�t illeti csoda, hogy nem roskadt �ssze a sok d�sz alatt, tonnasz�m l�gtak rajta az �vegg�mb�k, a szalmad�szek, a pap�rd�szek, �s egy-k�t otthon k�sz�tett d�sz is volt m�g. A fa alatt megsz�ml�lhatatlan mennyis�g�, mesesz�pen becsomagolt doboz volt, amikbe feltehet�en olyan dr�ga aj�nd�kok sorakoztak, mint amilyen f�ny�z�sben �lt az a csal�d.

F�szerepl�nk m�g egy ideig csod�lkozott volna m�g az ablakon leskel�dve a bent t�rt�nteket, �mde a hossz� ideje tart� �csorg�s meghozta a gy�m�lcs�t, egyre jobban kezdett f�zni. �gy ell�kte mag�t a p�rk�nyt�l, �s boh�k�san s�t�lt tov�bb a v�rosban. Fej�ben m�r sz�zadszorra k�pzelte el a saj�t kar�csony�t, ahol a szeret� f�rj�vel �s gyerekeivel �lnek az asztaln�l, �s persze a dilemma k�zep�n, hogy m�gis melyik fog�sb�l egyenek els�k�nt. S miut�n befejezt�k a vacsor�t, megkezd�dhet az aj�nd�kok kibont�sa, amik a lehet� legszem�lyesebb, �mde a lehet� legszebb aj�nd�kok lenn�nek.

A t�k�letesnek hitt gondolatmenetnek egy j�ghideg fuvallat vetett v�get, aminek k�vetkezt�ben a l�ny m�g szorosabbra h�zta a kab�tj�t. F�zott, s�t, m�r majdnem megfagyott, de makacss�ga miatt nem volt hajland� addig visszamenni az �rvah�zba, am�g meg nem tal�lta a Kar�csonyi Csod�t.

Kicsit csal�dottan �lt le az egyik k�v�z� l�pcs�j�re, ahonn�t most a szok�sos forgalom ellen�ben mind�ssze csak egy mosolyg� h�ember jelezte, hogy a nagy �ress�g ellen�re ott igenis van �let. L�bai m�r annyira �tfagytak, hogy meg sem �rezte a m�rv�ny l�pcs� v�rfagyaszt� h�m�rs�klet�t, �s a korl�tnak d�lve tov�bb �lmodozott. Annak rem�ny�ben, hogy csukott szemmel mindent szebben tud elk�pzelni, lehunyta a szem�t.

Gondolataiban egy meleg nappaliban �lt egy fotelban, mellette a j�k�p� f�rj�vel, el�tt�k pedig a gyerekeik izgatottan bontott�k az aj�nd�kaikat. A mellett�k l�v� �tkez�ben m�g mindig lehetett �rezni a kar�csonyi vacsora h�tra maradt illat�t. F�szerepl�nk szem�b�l egy apr� k�nnycsepp cs�szott le fagyott arc�ra, s ezzel a csod�latosnak tartott elk�pzel�s�vel �lomba ringatta mag�t.

M�snap kih�lve, megfagyva, de mosolyogva tal�ltak r� a fiatal l�nyra. Senki sem tudta, hogy ki volt �, senki sem kereste. Egyszer�en csak egy fiatal l�ny volt, aki a Kar�csonyi Csod�ra v�rt.