Clarie's things

Kétségkívül haldoklik ez a blog. Annyira szerettem volna valami maradandót alkotni, legalábbis számomra, hogy elhatalmasodott felettem a dolog és tulajdonképpen már nem is élvezem a blogolást. Lett új kinézet, szeretemimádom, de nem érzem az enyémnek ezt a blogot.

Életem első sikere az előző blogom volt, amire naponta hoztam új bejegyzéseket, rengeteget meséltem és hasonlók. Viszont, a vége felé már nem ismertem magamra a bejegyzésekben ezért is nyitottam ezt az újat, aminek már a címe is árulkodó. Mindenesetre bármennyire is próbálkoztam, nem megy. Nem tudok naponta új bejegyzéseket hozni, mesélni, bemutatkozni, mert őszintén se kedvem se időm nincs rá. Lenne mit mesélnem, de nem érzek késztetést arra, hogy elmondjam milyen a munkahelyem, meséljek a pasiügyekről – mert éppenséggel lenne mit. Úgy érzem, egy időre lecsengett bennem ez a blogolási vágy. Pontosabban a személyes blogolás.

Ezt hogy is értem?

Az egyik versenyre indítottam egy könyves blogot, amit a www.palabras.gportal.hu címen találtok meg. Itt zömében a kötelező olvasmányokat fogom bemutatni, barátságosabb formában. Nem tervezem hosszúéletének a blogot, viszont egy ideig biztos leköti a fantáziámat.

Másrészt. Régóta terveztem történetes blogot, és végre tudok saját tapasztalatokból meríteni a kitalált történethez. Nem szeretnék spoilerezni, ugyanis jelen álláspont szerint nincs mit, mindenesetre ezt is megosztom veletek. www.koztunk.gportal.hu Reményeim szerint elég hosszú ideig fogom írogatni a történetet, ugyebár említettem, hogy saját tapasztalatok és történések is olvashatóak lesznek, persze más helyen más időben, más névvel. :D

Ha valaki mindenáron szeretné velem tartani a kapcsolatot én nyitott vagyok, az említett két oldalon megtaláltok.:) Köszönöm annak a közel 2000 látogatónak aki ezalatt a rövid időintervallum alatt meglátogatta a blogomat annak eléggé csekély tartalmával. Elképzelhető, hogy valamikor visszatérek, de az biztosan nem a nyári idő alatt lesz.