Clarie's things

Hatefo. Teljes mértékben.

Az este olyan meleg volt nálam, hogy órákig forgolódtam, felébredtem, szenvedtem, gondolkoztam, és tulajdonképpen az éjszaka alatt talán 2, 2 és fél órát aludtam. Ez lehet, hogy egy reggeli fogmosáshoz elég lett volna, de nekem a reggeli 5 órás kelés és a fél 4-es busz indulásáig nem igen volt elegendő. Kémiával kezdtünk – ez már önmagában is emberkínzás -, ahol a tanárnő közölte velünk, hogy (elfelejtett szólni) szerdán megírjuk életünk utolsó kémia témazáróját, feltéve ha nem veszem fel jövőre faktnak – ami kizárt. Szóval két nappal előtte bejelentette a nagy hírt, mindannyiunk szíve megdobbant, ezer wattos mosollyal köszöntünk meg neki ezt a nemes gesztust.

Mindenesetre a mai napra egy kicsit személyesebb, amolyan ismerj meg jobban bejegyzést terveztem. Rájöttem, hogy totál feleslegesen tervezek előre, úgysem azokat a témákat fogom kidolgozni, amiket előzőleg felírok magamnak. Erre mondják azt, hogy régen határozatlan voltam, de most már nem vagyok biztos benne?

Tehát, a mai napra összegyűjtöttem a kedvenc 3 mesém/mesefilmem, amit az évek alatt töretlenül tudok élvezni, és a mai napig képes vagyok leülni a tévé elé és áhítatos szemekkel bámulni a kijelzőt.

3. Shrek

A mese, amiről mindenkinek a csúnya ogre és a szépséges hercegnő határokat átívelő szerelme jut eszébe. Amikor először láttam nem is az elfogadásról és az előítéletek semmit éréséről szólt számomra a film, hanem a hős szerelmes kalandjairól, aki még a sárkányt is legyőzi. A filmsorozatból a kedvenc szereplőm Kandúr és Szamár. Nagyon vicces, hogy a kapcsolatuk elején mennyire ellenkeznek egymással, viszont később, amikor Szőke ellen kell lázadni, nagyon erős baráti kötelék lett köztük. A történet talán legismertebb momentuma, amikor Kandúr a lovagok ellen felveszi az ártatlan kiscica vagyok nézését, és egy „ángárd” kiáltással felveszi a harcot a sokkolt férfiakkal. Természetesen több mondanivalója is van a történetnek, többek között – és a fent említettek mellett – bemutatja, hogy nincs szükség bájitalra ahhoz, hogy valakinek mi legyünk a legszebbek, hogy az igaz szerelem minden akadályt legyőz, és legfőképpen azt, hogy a különbségek ellenére milyen jó barátok tudunk lenni. Vagyis tudnánk, ha nem a beteges előítéletek alapján döntenénk egy-egy emberről.

2. Barbie – Hattyúk tava / 12 táncoló hercegnő / A hercegnő és a koldus / Rapunzel / Diótörő

Imádom a Barbie filmeket, de kizárólag csak a régebbi kiadásokat. A mostani, véleményem szerint túlanimált, erőltetett történetű és erőltetett szereplőkkel készített sztorik kevésbé olyan szerethetőek, mint a régebbiek. A felsoroltak közül nem tudok kedvencet kiemelni, talán A hercegnő és a koldus az, amiből új lemezt kellett vennünk, ugyanis olyan sokszor néztem meg, hogy kikopott. Nem tudom, hogy ez milyen formában történhetett, de megtörtént. :D A film története az, hogy – természetesen – a társadalmi különbségekre hívja fel a figyelmet úgy, hogy egy hercegnő és egy kolduslány életét mutatja be, akik egy véletlen folytán megismerkednek egymással, és egy hirtelen ötlettől vezérelve helyet cserélnek. Rengeteg bonyodalom, izgalom, szerelmi szálak, gonosz nevelőszülők, titkok, és megannyi váratlan fordulat várja a nézőket. Imádom.

1.Micimackó

Első helyen természetesen a Micimackó történetek szerepelnek, és ha abból is kellene választani, akkor a Tigris családja filmre tenném a voksom. Személyes meggyőződésem, hogy a szereplők közül én vagyok Tigris, ugyanis rengeteg hasonlóságot véltem felfedezni kettőnk személyisége között. Épp ezért fogott meg a róla szóló film. A történet lényege az, hogy Tigris megpróbálja megkeresni a családját, ezért útnak indul. Micimackóén beöltöznek tigrisjelmezbe, hogy elhitessék vele van családja, holott mindenki tudja, hogy mackóék az igazi családja. Tigris persze rájön a turpisságra, megsértődik, és világgá megy. A többiek a keresésére indulnak, végül összefutnak vele. Tigris szentül meg van győződve róla, hogy átvágták és létezik a családja, ennek hangot is ad. A kiabálás hatására megindul a lavina, és Tigris egyenként menti meg a barátait, végül pedig Zsebibabát is. Tipikusan a végtelen szeretet, elfogadás, tolerancia és empátia jelenik meg a történetben, ehhez társul még az a végtelenül imádnivaló látvány és szereplőgárda.

Nektek mi a kedvenc mesétek/mesefilmetek?:)

Hihetetlen, hogy volt olyan ember, aki elérte, hogy egy hét alatt kétszer tiltsam le.

Pedig megtörtént. Belegondolni is fájdalmas abba, hogy idáig fajult a kapcsolatom Lokival. Visszagondolva a kapcsolatunkra elég gyors volt és tartalmas, talán túl hamar éltünk ki mindent, amit egy kapcsolat tartogat a felek számára. Lényegében olyan, mintha 3 hónap alatt megtörtént volna az, ami másnál egy év alatt. Rengeteg időt töltöttünk együtt, eleinte élveztük a másik társaságát, de később konkrétan ráuntunk egymásra. Semmi újat nem tudtunk mutatni magunkból, és ellaposodott a dolog.

Rengeteg felejthetetlen emlékem fűz hozzá, mondhatni az első nagy szerelem volt az életemben. Megannyi vicces pillanat és fénykép köt össze minket, de ugyanannyi rossz is. Ez persze rám és rá is érthető. Aki régebb óta olvas tudja, hogy voltak elég zűrös pillanatok az életemben, és igen, egy elég durva buliban én megcsaltam Lokit. Ami azt illeti az a júliusi nap egy fordulópont volt az életemben, ugyanis akkor estem át a ló túloldalára, és onnantól kezdve tudom az alkohollal kapcsolatos határaimat. Elvégre minden rosszban van valami jó. Rengetegszer összevesztünk minden szaron, és volt, hogy az én hülyeségem miatt. Viszont, azt nem vállalom, hogy az én hibám minden.

Ami Lokit illeti, ő is egy elég komoly dolgot tett, ami a mai napig nyomaszt. Egy vasárnapi napon megfenyegetett, megütött, és ezek után is én voltam a szar. Ezt persze totál részegen tette, az egyik barátnőm előtt. Ezután akárhányszor felmerül ez a téma mindig én leszek a szar, legalábbis az ő szemében.

Amikor azt írtam, hogy rengeteg dolgot átéltünk, komolyan gondoltam. Tudjuk egymás gáz történeteit, váratlan tetteit, megbánt dolgait. Ilyen például az a buli, a cigizések, stb. És nemrég eljutottunk arra szintre, hogy folyamatosan fenyeget azzal, hogy elköpi ezeket a szüleimnek, pontosabban apunak. Anyuval mindent meg szoktam beszélni, ő tudja az ilyen dolgaimat, neki nem tudna újat mondani Loki. Viszont apával más a helyzet. Ő tipikusan az az ő kicsi lánya soha semmi rosszat fajta, és elég gyakran összeveszünk a semmiségeken is. Kegyetlenül meg tudjuk bántani egymást, és hogyha kiderülnének ezek a dolgaim, valószínűleg egy életre elfelejthetném vele a kapcsolatot. Apával. Elborzadna, hogy a lánya parti dohányos, és elment már néhány buliba a tudta nélkül. Viszont, egy kezemen meg tudom számolni, hogy hányszor voltam eddig buliban, holott az iskolámban a 7.es (6 éves képzés) több alkalommal itta magát csattrészegre, mint ahány hajszálam van. De kérdem én, ki az aki egyáltalán nem ment el titokban egy buliba? Tisztelet a kivételnek, de véleményem és tapasztalatom szerint ezen minden tini átesik előbb-utóbb. A félreértések elkerülése végett soha nem tettem be a lábam drogos helyekre, és nem is szándékozom elindítani ezt a láncot. Akárhányszor mentem valahova mindig tudtam nemet mondani és nem átlépni a határaimat, vigyáztam magamra és a többiekre is, rengeteget nevettem, jól éreztem magam, és mindig az osztálytársamnál és egyben egyik legjobb barátnőmnél aludtam.

Tulajdonképpen úgy érzem magam, mint a „Zaklatás, mindig a nyomodban” című műsor szereplői. Ez a sorozat az ID discovery-n ment, azt nem tudom, hogy az extra-n is tart-e. Olyan emberekről szólt, akiket zaklattak és annak a következményeit tárta a nézők elé. Komolyan, mintha egy rejtett kandikamera venné minden mozdulatom. Loki szemében én vagyok a rossz, ő az ártatlan. Legalábbis semmi jelét nem látom annak, hogy bármit is bánna azok közül, amik részéről történtek. Szerinte én nem kaptam eleget, és ő szeretné elég erőteljesen megbosszulni azokat, amik történtek. Én hiába mondom neki, hogy beszéljük meg, vagy hogy hagyjuk békén egymást (ugyanis én szakítottam vele), egyszerűen nem hajlandó ezt elfogadni és elengedni sem. Felejteni meg pláne. Újra és újra a rossz dolgok kerülnek elő, a pozitív emlékek már mondhatni a kukába kerültek. Ő azt szeretné, ha nem veszítene el, de én nem tudom egyszerűen szeretni azt, aki lett belőle.

Mintha kicserélték volna. Lehet, hogy én vagyok ennyire rossz emberismerő, de amikor 2015 májusában összejöttünk és találkoztunk, nem ilyen volt. Én értem és teljes mértékben egyetértek azzal, hogy a történtek megváltoztatják az embert, de hogy hogyan lett egy végtelenül rendes és tisztelettudó, gondoskodó, figyelmes és szerethető fiúból egy ilyen velejéig gonosz, visszataszító, vitaszító és bántalmazó ember, azt már nem tudom megérteni, se elfogadni. Rettentően fáj, hogy ez lett belőle, és tudom, hogy részben én tehetek róla, de ha az ember nem akar változni, nem fog. Ezt tapasztaltam az évek alatt. Sok minden nem, de ez a saját döntésén múlik mindenkinek.

Mondhatni két tűz között vagyok, és benzin áztatta a ruhám. Próbálok menekülni, de a két lángcsóva egyre közelebb és közelebb kerül hozzám, míg végül kétségbeesetten próbálok megkapaszkodni egy biztosnak hitt pontba, felgyullad, és magával ragad engem is. Beleőrülök abba, ami körülöttem folyik. Szeretnék továbblépni, felejteni, és csak a jóra emlékezni, de erre jelenleg 1 a 10000000000-hoz az esélyem, vagy talán annyi se. Loki szemében két dolog létezik, vagy együtt, vagy a bosszú. De én egyiket sem szeretném, és az a legnagyobb probléma, hogy ő ezt nem tudja elfogadni.

Rengeteget sírok amiatt, ami történt. Olyan szép kapcsolat volt a miénk, és milyen undorító vége lett. Egymásra mondjuk, pontosabban köpjük a megjegyzéseket, szidjuk a másikat, leminősítjük, és még sorolhatnám. Nekem erre nincs szükségem, de arra se, hogy apa szemében egy lecsúszott, semmirekellő és értékelhetetlen lány legyek.

A mai nap ismét tervbe jött az internetes rendelés, így gondoltam leírom az ezzel kapcsolatos véleményeimet, tippjeimet és tapasztalataimat.

Mivel nincs bankkártyám, ezért ismerőseim segítségével tudtam külföldi online áruházakból rendelni, ez leginkább az AliExpress volt. Anyukám szavaival élve az internet megbízhatatlan, totál konzervatív ilyen téren. Mindenesetre én gondoltam kipróbálom a dolgot, kisebb és egyszerűbb tárgyakkal csak nem lesz probléma. Igaz, nem is lett, ezt később olvashatjátok!:)

Ami a magyar oldalakat illeti, leginkább a H&M oldaláról szoktam rendelni. Eddig két alkalom volt, amikor neten rendeltem, mindkétszer szezonközi leárazás volt, így 70%-al olcsóbban jutottam hozzá egy-két cikkhez, persze ehhez az is hozzájött, hogy regisztráltam az oldalra, így naponta kapom a tippeket, összeállításokat és a kedvezménykódokat.

Az első rendelésem 2016 januárjában történt meg, ugyanis akkor volt leárazás. Ekkor 3 dolgot rendeltem, egy fekete blézert, egy denimkék farmert és egy világos denimkék farmert. Ezek együtt – eredeti áron – 18,000 ft-be kerültek volna, én meg a leárazásnak köszönhetően kerekítve 9800 forinttal megúsztam szállítási díjjal együtt.

A második rendelésem április elején történt, ekkor egy belebújós fekete Slip-On cipőt, egy púderrózsaszín trikót és egy térdénél kiszakított fekete farmert rendeltem, 9700 ft-ért szállítással együtt. Eredeti árukon 15,000 ft-ba kerültek volna.

Tudom, hogy elég híres-neves fast fashion üzletről van szó, és egy ilyen rendeléskor alapfeltételnek számít a minőség és a gyorsaság. Engem is meglepett, amikor valóban betartották a rendelési információknál leírt dolgokat. Mindkét rendelésem 3 nap alatt megérkezett, és kaptam külön e-mailt amikor a DPD megkapta a csomagot és amikor szállításra került. Mindkét alkalommal jött a telefon, így az átvételt is nagyban megkönnyítették. A minőségük a megszokott H&M-es minőség, semmi kivetnivalót nem találtam a termékekben. A nadrágokat leszedni sem lehet rólam, egytől-egyig imádom őket, a trikó még nem volt rajtam (elnézve az időjárás jelentést egy ideig nem is lesz), a tornacipő igaz feltörte a lábam, de ez mondjuk várható volt, és a blézer. Az valami isteni. Emellett lehetőségünk van még visszaküldeni a terméke(ke)t, ha bármilyen gond adódna velük a kiszállítás alatt.

Való igaz, hogy nem lehet ezeket a termékeket megpróbálni és megnézni, hogy hogyan állnak, jók-e a méretek. Anyukámnak is ez volt a legnagyobb problémája a rendeléssel kapcsolatban. Szerencsére az oldalon remekül kidolgozott mérettáblázatok segítenek a tökéletes méret megtalálásában, egyszer sem nyúltam mellé a dolognak. Bátran ajánlom mindenkinek a H&M-es rendelést, megbízhatóak, segítőkészek, könnyű eligazodni az online shop-ban, és a minőségük is kifogástalan.

Ami azt illeti, több blogon is láttam már egy wishlist szerű bejegyzést, így gondoltam én is összeírom azokat a tárgyakat/termékeket amiket eddig rendeltem az internetről és amiket a közeljövőben fogok. :D Lokival az AliExpress-et használtuk, így az összes említett cikket ott találjátok meg.:)

Elsőként a legelső netről rendelt telefontokom szeretném bemutatni nektek. Ez egy nagyon jó, igazi gengszteres (hah) tok, amit a kezdetektől fogva imádom. A pandákat is imádom. Rengetegen mondták, hogy eszméletlenül jól néz ki, mindenkinek másért tetszik. :D Szilikon, nem kopik a mintája és a színei is erősek.:) Az ára 200 ft körül volt.

A második tok pont születésnapomra jött meg, rettentően örültem neki. Ez egy kemény műanyag tok, és – habár a kép nem olyan, mint ez előző, de remélem látszik – rajzolt macskák everywhere. Imádom. Gyakran váltogatom ezt és az előbb említett pandásat, kedvemtől függ. Nem kopik róla a minta, nem karcosodik, és az ára is 300 ft alatt volt.

Ezeken kívül van még egy kemény műanyag átlátszó tokom, amit 1500 ft-ért vettem egy GSM üzletben. 1500-ért. A telefonomon elsőként egy sima fólia volt, ami 1200 ft-ért raktak fel nekem az említett üzletben. Később Lokival rendeltünk üvegfóliát, ha jól emlékszek darabját 400 ft-ért. Ezt mi raktuk fel, pontosabban Loki, és a mai napig megállja a helyét. Szegény telefonom párszor belekóstolt a földbe, a fóliának mindössze annyi baja lett, hogy a szélén megrepedt egy kicsit. Nem hiszem, hogy feltétlen szükséges többezer forintokat fizetnünk egy olyan termékért, amit sokkal olcsóbban is megrendelhetünk. Igaz, az Ali-s rendelésekre általában egy hónapot kell várni, szóval ez (talán az egyetlen) gondja az ottani rendelésnek.

Most pedig következzen az a pár tárgy, amit a következő Aliexpresses rendeléssel adok le. Kicsit merészebbe fogtam, így két felső is szerepel a listán. Megszerettem az egyszerűbb, amolyan grunge stílusú felsőket, és már a turikat járom, hátha találkozok ilyenekkel. :D Egyik osztálytársam szintén rendelt onnét pár felsőt, teljesen meg van elégedve a minőségükkel is, állítása szerint jobb, mint amennyire számít az ember egy 1000 forintos vásárlás esetében. Na de, lássuk, hogy mit találtam magamnak.

Az első póló egy Plants are friends feliratos és felette pár rajzolt növénnyel. Végtelenül egyszerű, de nagyszerű. Nekem nagyon tetszik, remélem minden okés lesz vele. Ha sikerült a leértékelés előtt megrendelni, akkor 1500 körül lesz az ára, ha nem, akkor 1700. Nemrég találtam az egyik üzletben egy hasonló pólót, 3500 ft-ért.

A második egy UFO fejes, rövidített szürke póló. Hihetetlenül tetszik az egész úgy, ahogy van.

A harmadik megint egy tok. Ha már plants are friends-es pólót rendelek, gondoltam megdobom még egy hasonló mintájú tokkal is. Rengeteget keresgéltem, mire rátaláltam erre a mintára. Nagyon nehezen találok magamnak tokot, de ha sikerül, akkor életem végéig képes vagyok azt hordani magammal. Ez szintén egy kemény műanyag tok, amin ilyen növény levelek vannak (?). Mindegy. Rettentően tetszik a kivitelezés, várom, hogy megjöjjön. Ez 360 ft volt.

Remélem minél előbb sikerül feladni a rendelést és még hamarabb meg is kapom a kis csomagomat. Amint megérkeznek, mindenképp lesz egy rövid összefoglaló, vélemény a termékekről. Nagyon izgatott vagyok. 

Ha valaki szemfülesebb észrevehette, hogy a mai nap már került fel egy bejegyzés a blogra, de azt letöröltem. Erre persze az is nagymértékben rájátszott, hogy kaptam egy névtelen kommentet. A részletekbe nem szeretnék bele menni, az alhokolos témáról alkotott véleményem megírására nem készültem fel eléggé, így kicsit hagyom ülepedni a dolgot. Mindenesetre írtam azóta egy másik ajánlót, remélem valamennyire kárpótol titeket.:)

Ma délután A remény rabjai (eredeti nyelvén The Shawshank Redemption) sikerfilmet néztem meg. Most néztem másodjára, de annyira megszerettem már első alkalom adtán, hogy muszáj volt feleleveníteni az élményt.

„Börtönbe kellett kerüljek ahhoz, hogy bűnöző legyek.”

A film egy 1947-ben elítélt férfiról, Andy Dufrense-ről szól. Andy egy dörzsölt bankár, akit a felesége és annak szeretőjének megölésével gyanúsítottak, később közvetett bizonyítékok alapján kétszeres életfogytiglanra ítélte a bíróság, ám a férfi ártatlannak vallja magát. Érdekesség, hogy bűnössége több alkalommal is megkérdőjeleződik a film előrehaladtával, de a pontos válasz nem derül ki.

Andy Amerika legkeményebb börtönébe, a Shawshank-be kerül. Itt ismerkedik meg Red-del, akit megkér, hogy szerezzen be számára egy-két dolgot. Pontosabban egy érckalapácsot – ugyanis Andy hobbija a kövek csiszolása és formázása volt – továbbá egy posztert, amin Rita Hayworth szerepel. Egy tetőszigetelési munka közben – amit érdekes mód pont Red és a baráti társasága kap – Andy meghallja ahogy egy börtönőrnek gondjai akadtak az örökséggel, ugyanis a magas adó miatt alig maradna valami a hagyatékból. Felajánlja a segítségét és ígéri, hogy az összes pénz a börtönőré lesz, cserébe csak annyit kér, hogy a munkatársai kapjanak fejenként 3 üveg hideg sört. Ezt követően az egész személyzetnek, beleértve a börtönigazgatót is ő végzi a papírügyeket és pénzügyi tanácsokkal látja el őket. Utóbbi illegális területekre viszi Andy-t, és a pénzmosást a rab végzi. Eközben megismerkedhetünk a börtön életével: Andy megismerkedik Brooks-al, a börtön talán legidősebb rabjával aki a könyvtár felelőse és vezetője. A bankár a segítője lesz, ám miután Brooks-ot feltételesen szabadlábra helyezték az idős férfi öngyilkos lett, így Andy kapta meg a könyvtár vezetői szerepét. Nem sokkal később a börtönbe kerül Tommy, aki elmeséli, hogy az egyik ismerőse nevetve ecsetelte neki amint megölt egy golfozót és egy hűtlen nőt – avagy Andy feleségét és annak szeretőjét. Andy fellebbezés reményében az igazgatóhoz fordul, aki visszautasítja a kérést és magánzárkába zárja a rabot, továbbá a pénzmosás folytatására kényszeríti, Tommy-t pedig megöleti. Tommy elvesztése után Andy az összes reményét elveszíti a törvényes kiszabadulás érdekében, így véghezviszi a leghihetetlenebb dolgot, 20 börtönben töltött év után megszökik onnan. A kinti életben ő lesz az a bizonyos férfi, akinek a nevére ment az egész pénzmosás, így a börtön eladósodik, az igazgató pedig öngyilkos lesz, amikor a rendőrség le akarja tartóztatni.

Első olvasásra elég nyersnek és sablonosnak tűnhet a történet, de nem véletlenül szerepel az első helyen az IMDB listáján. A két órás film 9,3 ponttal a listavezető, és mélységesen egyetértek ezzel a döntéssel. Tökéletesen bemutatja a börtönbeli életet, az ottani megpróbáltatásokat, a valós életben fellépő nehézségeket, az emberi elítélést, a semmit érő tetteket, a mondvacsinált okokat, a reménytelenséget, az emberek beskatulyázását, és azt a maradék reményt, amit egy másik remény elvesztése tartogat az emberben. Akárhányszor gondolok vissza mindig melegséggel tölt el a film gondolata. Andy bebizonyítja, hogy hiába tartja mindenki bűnösnek az embert, ha ő tudja az igazságot, semmi sem lehetetlen, mindenhez idő kell. Az ő esetében 20 év kellett a sikeres szökéshez. Red a lehető legjobb barát akit kívánni tud magának az ember, úgy segítette Andy-t a szökéshez, hogy nem is tudott róla. A film végén a két barát ismét egymásra talál, ugyanis Andy valóra váltott az álmait és a Csendes-óceán partján munkálkodik, amikor a szabadlábra helyezett Red végre rátalál régi barátjára.

„Van madár, amely nem bírja a kalickát. Túl ékes a tolluk. És amikor elrepülnek, örülsz, hisz tudod, hogy bűn volt bezárni őket. Mégis... minden szürke és üres, ami marad utánuk. Egyszóval, hiányzik a barátom.”

Összegyűjtöttem néhány érdekességet is, hamár a világ – szerintem a – legjobb filmjéről készítettem ajánlót.

-          Több Oscar díjra is jelölték, de a Forrest Gump miatt egyiket sem kapta meg.

-          Egy Stephen King novella alapján készült, igaz, az eredeti irat mindössze 96 oldalas volt. Hosszas procedúra árán, de végül sikerült vászonra vinni az ötletet.

-          A film rendezője és adaptálója a magyar származású Frank Darabont, akinek szülei az 56’-os forradalom után hagyták el az országot. Az, hogy mindössze 1 dollárért vásárolta meg Stephentől a szerzői jogokat szintén elképesztő.

-          A végső jelenet, amikor Andy végre szabad és kitárja a kezeit a természet furcsa játékának köszönhető, ugyanis mindezt zuhogó esőben tehette meg.

-          A film legutolsó mondata a következő: „Allen Greene emlékére”. Allen a rendező ügynöke és barátja volt, AIDS-ben halt meg a forgatás alatt.

Remélem sikerült valamennyire felcsigáznom a kedélyeket a film megnézésének érdekében. Az élmény garantált, a szereplők csodálatosak, az érzékenyebben biztosan megkönnyezik a befejezést.

Eddig a napi 8 órát sokalltam, feltételezem joggal. Egyszerűen felzaklat, hogy elvárják tőlem a 8 tanórán át tartó, szüntelen, pontos és egyben odaadó figyelmem. Lehetetlen a kérés, de teljesíteni kell, mert miért ne?

Egy héten kétszer van 8 órám, a többi nap 7. Ez még nem lenne annyira sok (remélem átérződik a hangsúly az „annyira” szón), de az, hogy hazaérkezésem után még éljek a hobbimnak, sportoljak, menjek el külön tanárhoz, lazítsak, egyek, tanuljak másnapra már elég kevés az a 24 óra, ami a rendelkezésemre áll. Gondolom, nem csak én vagyok olyan, akinek a figyelme egészen a 6. óráig kifogásolhatatlan, de utána már egy agyonhasznált szivaccsá tudnám leginkább hasonlítani az agyam megmaradt részeit. Ez a napi 8 óra + több órás tanulás a következő napi 8 órára már jóval több, mint anyukám munkaideje. Holott, ő felnőtt, dolgozó ember, pénzt kap érte. Én 16 éves vagyok, tanuló, egy fillért nem kapok érte, cserébe hullafáradtan esek be órák után az ágyba, és annyi életerőm sincsen, hogy levegőt vegyek.

A tanárok fáradtak, mi – diákok – fáradtak vagyunk szintúgy, és így, használhatatlanul akarunk felmutatni valamit. Ugyanis a tanmenet kötött és szigorú, a pihenés esélytelen, ezer számonkérés és dolgozat vár ránk az órák alatt. Lehetetlen így olyan minőségű oktatást tartani, aminek tényleg van kézzel fogható eredménye. Annak, hogy szerencsétlen diák már a saját energiatartalékai éli fel és a saját, rettentő kevés szabadidejéből vesz el annak érdekében, hogy ne csússzon be egy rossz jegy, nem sok értelmét látom. A tanárokkal is hasonló lehet a helyzet. Nekik is napi több órájuk van, vár rájuk az adminisztráció, a következő órákra való készülés, a dolgozatok összeállítása és kijavítása mellett nem igen jut idő az életre.

Erre, tegnapi nap bejön az iskola rettegett testneveléstanára közölni a megváltó hírt, választhatunk a jövő évi tesiórák között. Heti 2x vagy 0. vagy 9. órában, de lesz egy tesi óránk. Mi csak néztünk, hogy mi a fenéről beszél, aztán amikor nyomatékosította, hogy igen, kedden és csütörtökön vagy 7:15-től lesz testnevelés vagy 16:05-ig. Persze a sportolók ez alól is felmentést élveznek.

De kérdem én. Ha már a napi 7-8 órában is elfáradunk, mi lenne velünk, ha 9. órában még ott kéne szenvednünk a tesiteremben? Ugyanis nincs olyan ember, legalábbis nagyon kevés, aki a 9. órában kicsattan az erejétől. Vagy éppen a 0. órában.

Vagyok olyan szerencsés/szerencsétlen helyzetben, hogy a buszjáratok miatt egyiken sem tudok részt venni. A buszom reggel 7:15-kor ér be és az iskolába vezető út kb 10-15 perces. Délután 4 órakor indul a buszom, és az iskolától 20 perc az állomás, így a 9. óra is ugrott. Ezen felbuzdulva kerestem fel a testnevelés tanárom, akinek a válasza annyi volt, hogy jó kérdés. Köszönöm, hogy jó kérdés, de ha akarnék sem tudnék maradni, illetve beérni időben. Hacsak nem kelek fel 4 órakor az előbbi busz miatt.

Így is két lábon járó hulla vagyok, főleg, amikor matek/biosz van a 7. órában. Használhatatlanok vagyunk, fáradtak, kimerültek és ingerültek. De ezt senki nem eszi észre. Vagyis észrevenni észreveszik, de senki nem tesz ezért, hogy ez változzon. Egyszer azt mondják, hogy könnyíteni fognak a terheinken, utána megint a siralmas óraszámainkról van szó.

Ami a jövőt illeti, terveztem egy-két dolgot a bloggal kapcsolatban. A hétvégén lesz szabadidőm, legalábbis remélem, így sort tudok keríteni egy-két olyan bejegyzésre, amit már régóta meg akartam írni. Mindenképp lesz egy filmajánló, írni fogok a zenei ízlésemről (ezt amolyan személyes bejegyzésnek szánom), a drogokról/fűről/alkoholról alkotott nézeteim is felkerülnek (remélhetőleg 3 különböző bejegyzésben), a hajápolásos cikk is elkészülne, továbbá feltöltenék egy TAG-et is. Ezeket persze nem mind a hétvége alatt szeretném megvalósítani, hanem a hétvége + a jövő hét alatt. Ha jól számolom, ez 7 bejegyzés, amit reményeim szerint csütörtökön/pénteken el is fogok kezdeni.:)

Amennyiben lenne olyan téma, amiről szívesen olvasnád a véleményem, vagy lenne olyan kérdésed, amire szeretnéd tudni a válaszom, akkor írj egy kommentet vagy írd le a chat részlegbe.:)